Cecilia Payne-Gaposchkin, egy úttörő csillagász, az 1920-as évek elején kezdett el foglalkozni a csillagok összetételével. Cambridge-ben végezte tanulmányait, ahol Eddington előadása inspirálta őt a csillagászat irányába. Annak ellenére, hogy sok nehézséggel nézett szembe nőként a tudományos világban, sikeresen folytatta karrierjét a Harvard Obszervatóriumban.
Cecilia Spektroszkópiai adatok elemzésével megállapította, hogy a csillagok nem szilikonból és oxigénből állnak, ahogy azt korábban hitték, hanem főként hidrogénből. Felfedezése, amely szerint a hidrogén több milliószor gyakoribb, mint gondolták, forradalmasította a csillagászati elméleteket. Eredményeit először kétségbe vonták, de később elismerték, és munkája rendkívül fontosnak bizonyult az asztrofizika fejlődése szempontjából.
Ő volt az első, aki bebizonyította, hogy a csillagok energiáját a hidrogén magfúziója biztosítja. Bár elismerést csak később kapott, munkássága meghatározó volt a csillagászat terén, és ma is az egyik legfontosabb felfedezésnek tartják. Cecilia Payne-Gaposchkin élete és munkája példaként szolgál a tudomány iránti szenvedély és kitartás erejére.
