A tudósok világszerte izgatottan várják a kozmikus nova eseményt, amely úgy tűnik, hogy „új csillagot” ad az éjszakai égbolthoz valamikor mostantól szeptemberig, a NASA szerint. A látvány olyan fényes lesz, hogy szabad szemmel is látható lesz.
„Ez egy egyszer az életben előforduló esemény, amely sok új csillagászt fog létrehozni, és a fiataloknak egy olyan kozmikus eseményt ad, amelyet maguk is megfigyelhetnek, saját kérdéseket tehetnek fel és saját adatokat gyűjthetnek” – mondta Dr. Rebekah Hounsell, a NASA Goddard Űrkutatási Központjának nova eseményekre specializálódott tudományos kutatója Greenbeltben, Maryland államban.
A T Coronae Borealis – becenevén „Lángoló Csillag” és az „T CrB” csillagászok számára – egy kisméretű kettős csillagrendszer a Tejútrendszer Északi Koronájában, mintegy 3000 fényévre a Földtől, a Boötes és a Herkules csillagképek között. A rendszer egy fehér törpecsillagból áll – amely egy halott csillag, amely csak a Föld méretével rendelkezik, de hihetetlen tömege eléri a napunk tömegét –, amely lassan hidrogént szív el egy ősi vörös óriásból.
Körülbelül 80 évente a hidrogén felhalmozódik a fehér törpe felszínén, és végül egy heves termonukleáris robbanást hoz létre, amely visszaküldi a hidrogént az űrbe egy lenyűgöző fényshow-val.
Az utolsó nova az T CrB-n 1946-ban történt. Az első észlelés több mint 800 évvel ezelőtt történt egy németországi apát által, aki „egy halvány csillagot látott, amely egy ideig nagy fényességgel ragyogott”.
Hounsell elmondta, hogy ezt a nova eseményt nem szabad összetéveszteni az ismertebb „szupernova” jelenséggel, amikor egy hatalmas csillag drámai módon felrobban élete végén, megsemmisítve önmagát. Egy nova esetén a törpecsillag ép marad, de az összegyűlt anyagot vakító villanásban küldi az űrbe.
Egy rövid hétig a csillagászok szabad szemmel láthatják az eseményt, amely biztosan lenyűgözi a nézőket világszerte. A nova csúcspontján úgy fog tűnni, mintha egy új csillag jelent volna meg az égen. Bár lehetséges, hogy a nova szeptember után jelentkezhet, a kettős rendszer egyre több olyan viselkedést mutat, amely hasonló az 1946-os esemény előtti állapotához, így a kutatók előrejelzése szerint nyár végéig vagy röviddel azután bekövetkezik.
