A kutatás bemutatja, hogy bár a mezőgazdasági területek általánosságban a beporzók számára jelentős nektárforrást biztosítanak, kertek kiegészítő szerepe különösen kritikus a tavasz elején és a nyár végén, amikor mezőgazdasági területekről származó természetes nektárforrások szűkösek. A vizsgálat eredményei alapján ezekben az időszakokban a kertiek akár 50%-95%-ot is biztosíthatnak a teljes táj nektárkészletéből Dél-nyugat Angliában. Az adatokat és modelleket felhasználva, a kutatás megmutatja, hogy bár a kertek csak a táj kis százalékát fedik le, megszüntetik a korai tavaszi nektárhiányt és jelentősen mérséklik a késő-nyári deficitet. A kísérletek arra utalnak, hogy a kertek növelhetik a bumbleéhes aktivitást azokban az időszakokban, amikor a mezőgazdasági területeken korlátozottak a források, és az év során jelentős pozitív hatást gyakorolhatnak a bódók fejlődésére és túlélésére azáltal, hogy stabil és hosszan tartó táplálékforrást biztosítanak. Mivel az Egyesült Királyság területén a kertek többsége közeli távolságra található a mezőgazdasági területektől, ezek fontosságát nem szabad alábecsülni a beporzó ökológia és konzervációban. A tanulmány rávilágít arra, hogy a kertek a világ szinte minden pontján hasonló szerepet játszhatnak, és ezzel hozzájárulhatnak a közösségi szinten is végzett beporzó megóváshoz.
