PEKING (AP) — Egy kínai űrhajó vasárnap landolt a Hold túlsó oldalán, hogy talaj- és kőzetmintákat gyűjtsön, amelyek betekintést nyújthatnak a kevésbé feltárt régió és a jobban ismert közeli oldal közötti különbségekbe. A leszállómodul pekingi idő szerint 6:23-kor érte el a Hold déli pólus-Aitken medencéjének hatalmas kráterét – közölte a Kínai Nemzeti Űrügynökség.
Az űrmisszió a Chang'e holdkutatási program hatodik küldetése, amelyet egy kínai holdistennő után neveztek el. Ez a második küldetés, amelynek célja minták visszahozatala, az első a 2020-ban a Hold közeli oldaláról mintákat gyűjtő Chang'e 5 volt. A holdprogram része a növekvő versengésnek az Egyesült Államokkal – amely még mindig a vezető az űrkutatásban – és más országokkal, köztük Japánnal és Indiával. Kína saját űrállomását is pályára állította és rendszeresen küld oda személyzetet. A feltörekvő globális hatalom célja, hogy 2030 előtt embert juttasson a Holdra, ezzel a második nemzetté válva az Egyesült Államok után.
Kína jelenlegi missziójában a leszállóegység mechanikus kar és egy fúró segítségével körülbelül 2 kilogrammnyi felszíni és felszín alatti anyagot fog gyűjteni két nap alatt. Ezután a mintákat egy fémtartályban egy másik, a Hold körül keringő modulhoz juttatják, ahonnan egy visszatérő kapszulába kerülnek. A tartály várhatóan június 25. körül érkezik vissza a Földre, Belső-Mongólia sivatagos területére.
A Hold túlsó oldalára való küldetések nehezebbek, mivel az nem néz a Föld felé, így szükség van egy relés műholdra a kommunikáció fenntartásához. A terep is durvább, kevesebb sík terület áll rendelkezésre a landoláshoz. A déli pólus-Aitken medence egy több mint 4 milliárd évvel ezelőtt keletkezett becsapódási kráter, amely 13 kilométer mély és átmérője 2500 kilométer. Ez a legidősebb és legnagyobb ilyen kráter a Holdon, így az egyik legkorábbi információkat szolgáltathatja róla, mivel a hatalmas becsapódás a felszín alatti anyagokat hozhatta felszínre.