A NASA műholdjai az 1990-es években felfedezték, hogy a nagy energiájú részecskék nemcsak szupernóvákból és más égi objektumokból származnak, hanem gamma-sugárzás kirobbanásokat bocsátanak ki közvetlenül a Földről is. Azóta bebizonyosodott, hogy ezek a sugárzások zivatarokból származnak, de a jelenség gyakorisága még mindig rejtély volt.
Egy kutatócsoport, amely egy átalakított U2 kémléggéppel repült zivatarok fölött, felfedezte, hogy a zivatarokban keletkező gamma-sugárzás sokkal gyakoribb, mint korábban gondolták. A vizsgálatok során kiderült, hogy gyakorlatilag minden nagy zivatar termel gamma-sugarakat különböző formákban. A jelenséget a zivatarok során keletkező elektromos mezők idézik elő, amelyek elegendő energiával rendelkeznek nukleáris reakciók elindításához.
A kutatók a NASA ER-2 nagy magasságban repülő tudományos repülőgépét használták, ami lehetővé tette számukra, hogy közvetlenül a zivatarok felhőcsúcsa fölött repüljenek, és így pontos megfigyeléseket végezzenek.
A megfigyelések szerint a zivatarokban keletkező gamma-sugárzás többféle formát ölthet, beleértve a hosszabb ideig tartó gamma-sugárzási izzást, valamint a rövid, intenzív kitöréseket. A gamma-sugárzás nemcsak a zivatarok villámcsapásaival kapcsolódik össze, hanem önállóan is kialakulhat, ami további rejtélyekkel szolgál a villámcsapások kialakulási folyamatainak megértésében.
A kutatók hangsúlyozták, hogy bár a gamma-sugárzás mennyisége figyelemre méltó, az emberi egészségre nem jelent veszélyt, mivel az ilyen sugárzások csak közvetlenül a forrás közelében lehetnek károsak.
