Jupiter nagy vörös foltjának rejtélye: Megmagyarázatlan oszcillációk zavarják a csillagászokat

Jupiter nagy vörös foltja (GRS) nem olyan stabil, mint ahogy azt korábban gondolták. A Hubble Űrteleszkóp legutóbbi, 2023 decemberétől 2024 márciusáig tartó, 90 napos megfigyelései kimutatták, hogy a GRS elliptikus alakja változik, néha vékonyabb, néha szélesebb vörös ovállá alakul. Ezen formai változások okai jelenleg ismeretlenek, de valószínűleg Jupiter dinamikus légkörének …

A Fizikai Nobel-díj 2024

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia úgy döntött, hogy a 2024-es Fizikai Nobel-díjat odaítéli John J. Hopfield és Geoffrey E. Hinton számára "azért, mert alapvető felfedezésekkel és találmányokkal járultak hozzá a gépi tanulás mesterséges neurális hálózatokkal történő lehetővé tételéhez". Az idei két Nobel-díjas fizikus a fizika eszközeit használta fel módszerek kidolgozásához …

Újdonságok a Charon holdról

A Plútó holdja, a Charon, még mindig számos rejtélyt tartogat. A James-Webb-űrtávcső (JWST) spektrális adatai először igazolták, hogy a Charon felszínén kristályos szén-dioxid (CO2) jég és hidrogén-peroxid található. Ez új információkat nyújt a Plútó holdjának összetételéről, és feltárja, milyen szerepet játszik a sugárzás egyes kémiai folyamatokban.

A Új Horizons űrszonda …

12,8 milliárd mérföldre az otthontól: Hogyan tartja működésben a NASA a Voyager II korlátozott energiával

A NASA mérnökei kikapcsolták a plazmatudományi műszert a Voyager 2 űrszondán, mivel annak energiatartalékai az idő múlásával csökkennek. Ennek ellenére az űrszonda, amely több mint 12,8 milliárd mérföldre van a Földtől, továbbra is folytatja a kutatásokat a megmaradt négy műszerével. Az energiamegtakarítás célja, hogy meghosszabbítsa a szonda működési képességét …

A Nap hatalmas X7.1 napkitörést produkált, amely felerősítheti a Föld sarki fényét

Október 1-jén egy hatalmas X7.1 napkitörés történt, amely a jelenlegi 25. napciklus második legerősebb kitörése volt. Ez a kitörés kedden (október 1.) 18:20 EDT-kor (22:20 GMT) tetőzött. A napkitörést egy koronális tömegkilökődés (CME) kísérte, amely várhatóan október 4-én eléri a Földet, erős geomágneses vihart okozva, ami felerősítheti …

Megdöbbentő mennyiségű és változatú gamma-sugárzás keletkezik nagy trópusi zivatarokban, a megfigyelések szerint

A NASA műholdjai az 1990-es években felfedezték, hogy a nagy energiájú részecskék nemcsak szupernóvákból és más égi objektumokból származnak, hanem gamma-sugárzás kirobbanásokat bocsátanak ki közvetlenül a Földről is. Azóta bebizonyosodott, hogy ezek a sugárzások zivatarokból származnak, de a jelenség gyakorisága még mindig rejtély volt.

Egy kutatócsoport, amely egy átalakított U2 …

Az "Impulse" nagy üzletet lát a műholdak pályák közötti szállításában, és 150 millió dollárt gyűjt a bővítéshez

Az Impulse Space jelentős új finanszírozási fordulót zárt le, mivel neves befektetők úgy vélik, hogy a műholdak orbitális mozgásának szolgáltatása hamarosan nagy keresletű lesz. Az alapító, Tom Mueller, aki korábban a SpaceX-nél dolgozott, három éve hozta létre a céget. Az Impulse fejleszti az úgynevezett orbitális transzferjárműveket (OTV-ket), amelyek képesek a …

ESO távcső leg részletesebb infravörös térképet készítette el Tejútrendszerünkről

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csapata közzétette a Tejútrendszer legnagyobb infravörös térképét, amely több mint 1,5 milliárd objektumot tartalmaz. A térkép elkészítéséhez az ESO VISTA távcsövét használták, mely több mint 13 éven keresztül figyelte galaxysunk központi régióit. Ez az eddigi legnagyobb megfigyelési projekt, amelyet az ESO távcsövével valaha is …

Robotkutató a Jupiter holdján: Az Europa Clipper küldetés

Az Europa, a Jupiter egyik holdja, felszínén jéggel borított, alatta pedig egy sós óceánt rejthet, amely az egyik legígéretesebb hely lehet az élet keresésére a Naprendszerben. A NASA hamarosan elindítja az Europa Clipper nevű űrszondát, hogy alaposabb vizsgálatokat végezzen ezen a rejtélyes holdon.

2031 tavaszán a Clipper egy sor közel …

Matematikusok új természetben fellelhető alakzatot fedeztek fel

Gábor Domokos matematikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem munkatársaival visszatért a periodikus sokszögű burkolatokhoz — de ezúttal azt vizsgálták, mi történik, ha néhány sarkot lekerekítenek.

Matematikusok egy új alakzatcsoportot írtak le, amely gyakran előfordul a természetben, például a Nautilus ikonikus csigaházában található kamrákban és a növények magjainak rendeződésében. Ez a …